Mindenkit le akarok győzni VAGY Nem mintha valami múzsagyerek lennék

Fotók: Katona Boglárka

A S.O.S. szerelem bunkó Casanovájának karakterformázásába beleszóltál. A második Sas Tamás rendezte filmben is saját kedvedre alakíthatod a forgatókönyvet?

Nem írtunk közösen. Engem szerettek volna erre a szerepre, és több dologban is én inspiráltam Köbi Norbi forgatókönyvírót, nem mintha valami múzsagyerek lennék. A Kilenc és fél randinak tizenhárom változata volt, mindegyikhez hozzászóltam.

Miért?

Mert nem szeretem, ha a fejem felett döntenek. Szeretek partnerként tekinteni a rendezőre, csapatként az alkotókra. Ha valaki főbb szerepet játszik, sok esetben ő érzékeli, mi történik a szereplővel, ezért beleszólok a karakterbe vagy a szövegembe is. Erre Sas Tamás vevő szokott lenni. Kreatív részese vagyok a melónak. Nem tudni, hogy óriási siker lesz-e a film, az a fontos, hogy ami tőlem telik, azt megtegyem. Ezért szólok bele a sminkbe, a hajba, a forgatókönyvbe.

Akkor nehéz típus vagy.

Egyáltalán nem. Persze vicces, hogy ezt pont én mondom. Az életben talán nehezebb eset vagyok, de a forgatáson koncentrált, csöndes. Az egyik színész például a Kilenc és fél randi forgatására úgy jött el, hogy talán túl sokat fecsegett. Nem is sikerült a maximálisan a jelenet.

És te ilyet nem csinálsz.

Már az elég, ha mindenki megpróbálja profin megcsinálni a feladatát, de sok esetben ez nincs így. A Szabadság, szerelemben is látszott ez a metódus: akiről úgy látták, hogy nem csinálja százszázalékosan a feladatát, azt kirúgták. Persze ez szubjektív, és pont ezért óriási a felelősség.

Megint egy szívtiprót alakítasz egy romantikus vígjátékban, aki sokszor bunkó.

Tök mást játszom, erre mindig ügyelek, mondhatnád azt is, hogy újra kétfülű lényt alakítok. Más az eddigiektől ez a karakter, figyelek erre, ezért mindig más a külsőm is a filmekben. Ha csak egyszer vagyok ebben a Debreceni Dávidban olyan, amilyennek még nem láttak, akkor már megérte. Benne van, hogy rossz leszek benne, de valakinek rossznak is kell lennie.

A Bőrnyakúak óta mindenki tudja rólad, hogy szeretnéd Hollywoodban megvetni a lábad, az IMDb-n az ügynököd elérhetősége is fent van. Hogy állsz most Amerikával?

Erről konkrétumokat nem mondok, mert ezekről még anyámnak sem beszélek. Nincs elfelejtve semmi. Azon vagyok, hogy bekerüljek castingokra, és ha már páron részt vettem, akkor valamelyikbe be is kerülök. Egyébként most foglaltam le éppen a repülőjegyem, de erről nem szívesen beszélek, mert olyan, mint egy hímes tojás.

Sokat szívattak azért, hogy kivágtak a Mendes-filmből?

Sokan beszóltak érte, pedig normális, hogy kivágtak a jelenetből, mert a film szempontjából így jobb. Ebből a filmből is kivágnak majd mellékszereplőket, ha hülye, akkor sírni fog, hogy kivágták, ha nem, akkor megérti, hogy jelen esetben én vagyok a főszereplő, és ez most főleg az én karakteremről szól. A Bőrnyakúakban én csak egy mellék-mellékszál voltam. Sam Mendes írt nekem, megértettem, persze rosszul esett, amikor a végeredményben nem láttam magam, de a dvd-extrákban megdicsérnek Mendesék, akkor örültem. Ez kinyitott egy kaput, amit nagyon sokan nem fognak látni. Olyan töltést adott, amitől jobban látszik a cél.

Mi az, amit egy magyar el tud kint érni?

Valaki azt mondta, hogy én egy sportoló-színész vagyok, mindenkit le akarok győzni. Nem hiszek a sunyiságban, a lökdösődésben, de az a cél, hogy te legyél az első. Jól kell beszélni angolul. Pont Amerika az az ország, ami minden különcséget eltűr, ott akármi megtörténhet. Szerintem nem kell levetkőzni az akcentust, bár mindenképpen behatárol, de nézzük meg, hogy például Kaiforniában Schwarzenegger a kormányzó, elérte mindazt, amit akart, és még mindig van akcentusa. Hiszek benne, hogy ha egy színész eleget nyújt a vásznon, elég egyedi, elég izgalmas, akkor azzal el lehet adni. Ha meg csak orosz szerepet kapok? Kapjak először négy rossz szerepet, és az ötödiknél gondolkozzunk el, hogy elvállaljam-e.

Fejedbe szállt az itthoni siker?

Én azt mondanám erre, hogy nem szállt a fejembe a siker. Bennem csak pozitívan lehet csalódni, mert elsőre mindenki a legrosszabbat hiszi rólam. Belül sokkal zárkózottabb vagyok, nem egy büfében sztorizó színész. Ettől tűnhet úgy, hogy sokat képzelek magamról. Jó ember vagyok, és túl érzékeny. És nem érzem, hogy változtam volna, mert kínosan ügyelek arra, hogy mindig önmagam legyek. Ettől tűnök sokszor nagyképűnek vagy durvának. Nem érdekel, milyen sztárőrület van körülöttem.

Milyen sztárőrületet érzékelsz?

A média által most lettem valaki, pedig előtte is voltam. De ne kérdezd, milyen lettem. Nem gondolom, hogy van a sztár, a médiában forgó ember, és a művész. Nem csináltam eddig olyat, amit meg lehetne kérdőjelezni, hogy miért vállaltam el, persze lehet azt mondani, hogy valamelyik rosszabb volt. Az egyik tévécsatorna hívott az egyik nagy show-jába, de akkora pénzt mondtam be elsőre, hogy elkergettek. Kicsit később visszahívtak, hogy lehetne szó arról az összegről is. Néha nagy a pofám, de mivel például erre a felkérésre nem mentem el, pedig rosszul álltam anyagilag, úgy érzem, tettekben is bizonyítottam. Csak hosszú távon érdemes gondolni ebben a szakmában.

Nem gondolod, hogy a távolságtartásod miatt hiszik sokan, hogy celebként viselkedsz?

Robert de Niróról, Sean Pennről vagy Edward Nortonról se látsz olyan cikket, hogy elmondja, milyen pozícióban csinálták előző este. Magyarországon a sztárok nyolcvan százaléka hívogatja a sajtót, hogy kísérjék el bevásárolni. Én minőségi anyaggal próbálok ismert lenni. Nem akarok sztár lenni, hanem egy olyan színész szeretnék lenni, aki szerepel magyar és külföldi filmekben, de színházban is. A lehetőségeink sokkal többek, meg kell próbálnunk, mert egy életünk van. Voltam x filmben, de ettől még nem hiszem el, hogy tudok filmet készíteni, még többet akarok. Nagyon kipróbálnám magam, mert szerintem több van bennem.